A Magyar Kereskedelemi és Iparkamara (MKIK) által az elmúlt héten, közel 3200 fős minta alapján végzett kutatás azt támasztja alá, hogy a cégek közel egyharmada home office vagy távmunka jellegű tevékenység bevezetését rendelte el. A Modern Vállalkozások Programja által most elkészített, ráépülő felmérés szerint megállapítható, hogy egyetlen hét alatt legalább további 15%-kal emelkedhetett azon vállalkozások száma, amely a céges működés irodából történő kitelepítésében, a távoli elérésekben látja a működés folytonosságának lehetőségét - derül ki az MKIK közleményéből.
Várhatóan április 6-án, vagy 7-én hirdeti ki Orbán Viktor a hatalmas gazdasági mentőcsomagot, amihez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összeállította a kríziscsomagok után, most külön az ágazatspecifikus javaslatait is. Egy kis ízelítő a legfontosabb, kereskedelmi ágazatot érintő pontokból: az élelmiszerüzletekben a vásárlókkal kapcsolatba kerülők kapjanak védőfelszerelést; forgalomcsökkenés mértékétől függő bérleti díj módosítás jöhessen létre az üzletek bérlői és bérbeadói között; átütemezhetőek legyenek a hitelszerződések; legyen egységes nyitvatartása a boltoknak és munkaerőhiány esetén ez akár egy rövidebb időszak is lehessen; az érintett üzletágak az adóelőlegekre fizetési haladékot kapjanak.
A kormány a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági bizonytalanságban, egyfajta ködben helyes válaszokat ad - vélekedett a Portfolio-nak nyilatkozva Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét azok után kerestük meg, hogy a szervezet eljuttatta a kormánynak az átfogó kríziscsomagját. A kamara első embere szerint figyelmeztető jel, hogy nincs tapasztalatunk ehhez hasonló válságokkal, nem tudjuk, hogyan fut le és mekkora károkat okoz.
Miután Orbán Viktor hétfő reggel a gazdasági élet több kulcsfontosságú szereplőjével és a kormány tagjaival egyeztetett, meg is érkezett az első javaslatcsomag a kormányhoz és a gazdaságújraindítási akciócsoporthoz. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ugyanis összeállította a második kríziscsomagját, ami 4 azonnali intézkedést tartalmaz: Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása; munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése; életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása; szolidaritási, közjót biztosító intézkedések. A válság miatt munkanélkülivé válók, a nyugdíjasok, az egészségügyi és oktatásban dolgozók, valamint a gyermekes családok plusz támogatáshoz juthatnak alanyi alapon. A Nemzeti Válságkezelési Alap 2000-4000 milliárd forintra rúghat, célja, hogy a gazdaság motorját képező vállalkozások "átmenetileg lélegeztetőgéphez" jussanak, de nem támogatás/ingyenpénz vagy hitel formájában, hanem befektetés formájában. Vagyis a megsegített hazai cégekben tulajdonossá válik a válságkezelési alap, ennek a kezelője a Magyar Államkincstár és irányítói a kamara és a kormány delegáltjai.(Korrekció: cikkünk verziójában tévesen értelmeztük a bejelentett intézkedéssorozat egyik elemét. A Nemzeti Válságkezelési Alapon keresztül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem válik tulajdonossá a megsegítendő cégekben.)
Miután a budapesti és az országos kereskedelmi és iparkamara is közzétette friss vállalati visszajelzéseinek összesítőit az eddig érzékelt gazdasági-pénzügyi problémákról, ma egy újabb közleményt küldött szerkesztőségünknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), hogy továbbra is várják a cégek visszajelzéseit. Ma reggel egyébként az MKIK elnöke borúlátóan nyilatkozott a helyzetről és egyúttal néhány további javaslatot is megfogalmazott.
Amíg nem látunk tisztábban a koronavírus negatív gazdasági hatásaival kapcsolatban, korai lenne az államnak nagyobb szerepet vállalnia a kárenyhítésben, de minden boltot be kellene záratni az élelmiszerüzleteken kívül a vírus terjedésének lassítására – nyilatkozta a hvg.hu-nak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a taxisokon kívüli körnek is célszerű lenne megadni a katás kedvezményt és a kormány bizonyára dolgozik még további intézkedéseken. Szerinte „valóban több százezres létszámleépítés várható, illetve van már ma is.”
Megjelent a beszállítói- és külpiaci mentorok kiválasztására vonatkozó pályázati felhívás az Országos Vállalkozói Mentorprogram keretében - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és azt is hangsúlyozza, hogy a két pályázatra július 18-ig lehet jelentkezni.
A területileg illetékes kamarák figyelemfelhívó levélben tájékoztatják a cégeket, hogy a 2018. évi kamarai hozzájárulási díj megfizetésének határideje március 31.
Különleges időszakra esik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitója, ahol a hagyományok szerint Orbán Viktor is felszólal, Varga Mihály, Matolcsy György és a házigazda Parragh László társaságában. Bő egy hónap van ugyanis már csak a parlamenti választásokig, ezért nem kizárt, hogy a miniszterelnök új intézkedéseket is belenget. Négy éve, épp a választások előtt ezen az eseményen gyakorlatilag programot hirdetett a miniszterelnök.
A 2016/2017-es tanévben 53 ezer tanuló vett részt a duális képzésben, a legtöbben a vendéglátóiparban, a gépiparban és a kereskedelemben dolgoztak tanulószerződéssel - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerdán az MTI érdeklődésére.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezi, hogy a munkavállalókhoz hasonlóan a kisvállalkozások adóbevallását is az adóhatóság készítse el a jövőben, később pedig a nagyobb vállalkozásokra is kiterjedhetne ez a gyakorlat - mondta a kamara elnöke hétfőn Nagykanizsán.
Elképesztő téveszmék vannak a magyar gazdasági elit fejében arról, hogy Magyarország milyen gazdasági mérleget produkált eddig a 2004-es EU-csatlakozás óta, hiszen a rövidesen megjelenő elemzésünk szerint "mi hihetetlen módon vagyunk nyertesei az EU-csatlakozásnak" - jelentette ki a mai fejlesztéspolitikai konferencia keretében Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mindezt Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének jelenlétében mondta, aki korábban többször is arra célzott, hogy mindent figyelembe véve végülis Magyarország vesztese az EU-csatlakozásnak. Lázár beszédének főbb üzenetei:
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezi a kormánynál, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához - közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MTI-vel.
A hazai érdekek védelmét szolgáló befektetési politika átmenetileg egyértelműen rontotta a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, de ezen az időszakon már túlvagyunk, a fenntartható növekedésért viszont még négy területen lépni szükséges - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-KAVOSZ Észak-Magyarországi Gazdasági Fórum keretében tartott nyitóelőadásában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavait kiegészítve Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója azt a témát feszegette előadásában, hogy hogyan alakulhatnak a növekedési lehetőségeink a csúcsra pörgetett tavalyi uniós és jegybanki pénzkifizetés után, miközben jelzése szerint sok vállalkozó frusztrált az új pályázatok tartalmát és volumenét illetően. A vállalkozók a szakmai program során hasznos finanszírozási, pályázati, vállalatvezetési információkat kaptak, illetve Miskolc alpolgármestere a város és térsége aktuális gazdasági helyzetét is összefoglalta. Ahogy mostanában oly sok városban, a szakképzett munkaerő hiányával kapcsolatos problémakört itt is több előadó külön kiemelte.
A tavaly életbe lépett gazdasági szankciók dinamikusan fejlődő külkereskedelmi kapcsolatot vágtak ketté Magyarország és Oroszország között és bár mindenki a magyar mezőgazdaság kárairól beszél, de a gépiparban, a gyógyszeriparban és az elektronikai iparban jóval nagyobb volt az esés - többek között erre hívta fel a figyelmet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz gazdasági fórumán és tisztújító közgyűlésén Szabó László. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt is hangsúlyozta, hogy az orosz piac nagyon fontos Magyarország számára, a magyar vállalkozások legyenek ugrásra készek, hogy a szankciók megszűnése után élni tudjanak a lehetőségekkel.
A hazai kamarai rendszer egységesítésével indokolta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára javaslatukat a kötelező kamarai tagság bevezetésre.
